2009. június 15., hétfő

Kéznyomok és egy új térd.



Kész vagyok a tanítónéni búcsútakarójával, így fest.
A gyerekek nyomatát textilfestékkel vettem le, a keretezés pedig azzal a bizonyos nine-patch szétvágós módszerrel készült.
Viszonylag sokat tipródtam azon, hogy hogyan varrjam egybe a 28 kéznyomot, 20x20-as négyzeteken van (még így is volt olyan gyerek, akinek beteríti a keze ezt a négyzetet - nagyobb az én kezemnél az övé...), és bárhogy variáltam, bazinagy volt.
Aztán - ahogy szokott lenni - beugrott egyszer az a nine-patch, nem akkor, mikor a fejemet törtem, hanem úgy függetlenül tőle, Beugró Lány barátnémmal beszélgettünk egy általa varrandó takaróról. Asszem, neki javasoltam, aztán röhögtem magamon, hogy nekem ez miért nem jutott eszembe a sajátomhoz. :)))

A tűzésformát Elizanikótól kölcsönöztem, már nála is nagyon tetszett, hogy klassz, szabálytalan ötszögekkel keretezi a tűzés a négyzetet. Kösz, Anikó! :)
Ez az én drágám kéznyoma. :)

Túlképpen az én ízlésemhez képest kevés a tűzés rajta, de kifejezetten takarózó takarót akartam, ezért nem varrtam agyon.
Volt még egy kis szivornya a nevek felhimzésével, persze, hogy a drága Auróra most makacskodott, amikor legjobban kellett volna az ő biztos varrása. Volt bontás gazdagon, anyukázás, és tetejébe az a rettenet vízre eltűnő filc is mindig visszajött száradáskor. Persze, hogy világoskék. Mert az úgy megy ehhez a színösszeállításhoz.
Na, e van, így néz ki, varrtam már szebbet is, de kedvesebbet talán nem, remélem, Márta néni szeretni fogja. :)

Az új térd nem az enyém, szegény, drága anyámé, akit ma műtöttek. Végre, merthogy több hete halogatták, ez volt a harmadik időpontja. :(
Kapott egy térdprotézist, túl van rajta, még stresszelt, mikor utána bent voltunk nála, első mondta az volt: "egy lakatosműhely kutyaf@sza ehhez képest..."
Szegény azért volt nagyon ki, mert mindent hallott (epidurális volt), volt szerszámhasználat gazdagon. Meg is állapítottuk, ha megy a ballal is (sajnos kell), akkor alapfelszerelés lesz a füldugó. :)))

Amúgyilag meg üzenem a barátnémnak, hogy gőzerővel varrom, amit kell, és a doksik már kész vannak, csak a végtermékek nem. De holnapra az is meglesz.
És akkor csütörtökön nektek is mutatok új dolgokat. :)))

16 megjegyzés:

Ahama írta...

Tudod, milyen ez a takaró, amellett, hogy persze profi:) ? Megható. Nem kérdés, hogy örülni fog a tantónéni.

Édesanyádnak mielőbbi felépülést kívánok.(A megfigyelését az ortopédiai műtétekhez szükséges "szerszám"mennyiségről csak igazolni tudom.)

Zazálea írta...

De jó, hogy írtál, már azt hittem, nem jól jön be nálam a blogod. Pedig bejön! :o))))))

A takaró: az egész osztály ott fog ülni az ágyán és ő mindegyiket ismeri, de jó neki... puhán, szeretetteljesen.
Az anyukád: nekem úgy tűnik, mintha lánya anyja lenne, és ez biztosan nagyon jó.... gyógyulást neki, az ortopédműtétek rémesek, meg a gyógyulásuk is időnként. :o(

Elizaniko írta...

:o))

Nagyon jó lett a takaró ! Hát igen, ezek a gyerekek nagyon nagyra nőnek. Az enyém fiam 183 cm-es, és még nőni fog.
Anyukádnaj jobbulást kívánok, üdvözlöm ismeretlenül is.

Vacskamati írta...

Kívül-belül melengető.. Nagyon klassz lett, igazi vidám nyári darab. A vízretűnő filcekkel nekem is meggyűlt a bajom..általában a babák orrán szokott kiütközni száradás után.. kb. sohatöbbé nem veszek ilyet, inkább ötször átrajzolom illanóval.. :S

Műtétek.. hát igen.. hm... nem elég a huzavona, ami ugyan nem fáj, de érezhető, de a műtős személyzet abszolút nincs tekintettel arra, hogy a páciens ébren van és mindent hall... Füldugó helyett inkább ipodot vigyetek! :D És legalább lesz két szuper térde! Mihamarabbi felépülést neki!

36évi írta...

Kösz, lányok, főleg az anyuhoz fűzötteket. :) Biztos hamar gyógyul, ha ennyien gondolunk rá. :)
Zaza, sajnos ténykleg a ggyulástól fél jobban, ügyesen felkészítették, hogy mennyire nagyon fog neki fájnia z, amikor géppel elkezdik tornáztatni.
Io! Ipod? Hát igen, bár anyám még a telefonját sem képes üzemszerűen használni... :))))

Szerdán átadjuk a takarót, majd beezámolok a hatásról. :)

Julcsi írta...

A takaró nagyon jó és szívhezszóló!
Anyukádnak mielőbbi gyógyulást és persze sok-sok kitartást!
Amúgyilag meg jó, hogy hallok felőled:)

katafolt írta...

Biztos vagyok benne,hogy nagy örömet szereztek vele,szívmelengető lett !
Nem lehet,hogy a géped a cérna szjnét utálta ?!
Nagyon együttérzek anyukáddal,végighallgatott térdműtétem nekem is volt-egy félrecsúszott lepedő folytán én láttam is egy pillanatra a felszeletelt térdemet.Azt a mészárszéket...!

Cicvarek írta...

Na jól van, a szakvezetés elnézi a mulasztást, hogy emiatt késtél. :-))))))))))

Anyudnak gyors felépülést, neked meg kitartást!!!

F.Gina írta...

Gyors és fájdalommentes felépülést a mamádnak ! A takaró nagyon klassz lett, nagy találmány ez a minta, milyen jól mutat nagy felületen :))
A tantónéni oda-vissza lesz a gyönyörtől !

Priscilla írta...

nagyon klassz ötlet és szuper a megvalósítás, nem mintha meglepődtem volna rajta, tudván, ki csinálta :-)

anyukádnak jobbulást. nekem is volt szerencsém 3 EDA-s/spinális műtéthez, ahol mindent hallottam, szívet melengető az ájulások között azt hallgatni, az altatóorvos mikor mosott kocsit, és mennyire menne már haza, csak lenne vége ennek a műtétnek...

Kriza

Körmi írta...

Csatlakozom az előttem szólókhoz...nagyon szép lett a takaró, s mivel személyes ezért biztos nagyon fog örülni neki a megajándékozott. Azért kiváncsi leszek a reakcióhoz... szerintem sírvafakad az tuti! :D

Anyukádnak gyors felépülést... az Ortopéd Klinikán kényszerűségből végigaszisztáltam egy-pár térd, csipő protézist, nem olyan egyszerű az a felépülés, de türelmesen végig kell csinálni s akkor minden rendben lesz...hhmm..hhmm...ortopédiai műtétek!?...valahogy jobban örültem volna, ha műtét közben az élményeiket mesélgetik egymásnak az orvosok, mint a sok szakszót hallgatni. Időnként frászt kaptam, hogy most amit tárgyalnak az jó vagy rossz nekem!?

Jöttem megosztani veled az örömhírt, de láttam már olvastad. Légyszíves az emilemre (kormevakukaccitromailponthu) küldjél egy elérhetőséget, ahová küldthetem a jól megérdemelt ajádékodat. :D

36évi írta...

Kösz, csajszik, kösz, főleg az anyámnak szólókat, nagyon szorítok neki, hogy jól menjen a rehab. Tudni kell, hogy el elrontott műtét miatt az ő térde 25 ééve nem hajlik, úgyhogy ez is nehezíti kissé a dolgokat. Perzse, senki nem gérte, hogy hajlani fog, deazért van esély rá. Persze, biztos iszonyat munkával.

bruercsi írta...

Anyukádnak jobbulást kívánok!
A takaró úgy klassz, ahogy van!!

Kicsoda írta...

Mamadnak hajra, en is csinaltam az ortopedian dolgokat...brrr. De aztan jobb!;-)
A takaro meg nagyon vidam, es szerintem is tokeletes ajandek.
En is szivesen latnek mar kicsit tobb fol/ntoskodast:-)

Violini írta...

Megjött a tesó :-))
Remek! Én is színeset csináltam volna szívem szerint, lévén gyerekajándék, de a tantónénink enteriőrjébe a natúr dolgok passzolnak.
Most akkor hogy van azzal a ninepatch-csel? Megvarrtad a komplett takarót, és ráapplikáltad a kezes négyzeteket?
És bizony nagyon nagy a kezük mifelénk is. Vagy nagyon nőnek, vagy mi nem emlékszünk már mekkora volt a kezünk 10évesen :-)

36évi írta...

Kösz, drágáim, mindjárt írok híreket! :)

Fanni

Lilypie

Andor

Lilypie